május 2011


“La Caffettiera Stioppeta”  az ELTE Olasz tanszéki kórusának  évadzáró koncertje

Vezényel: Murányi Eszter

A koncert időpontja: 2011. június 4. 18.00.
Helyszín: ELTE Egyetem Könyvtár Díszterme (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.)


A belépés ingyenes, helyfoglalás érkezési sorrendben.

 

Műsor:

  • Huzella Elek: Virgo prudentissima
  • Liszt Ferenc: O salutaris hostia
  • Orbán György: Pater noster
  • Guillaume Dufay: Ave regina caelorum
  • Ave virgo gloriosa (motet a Montpellier kódexból)
  • Jan Pieterszoon Sweelinck: Pseaume 90
  • Clément Jannequin: J’atens le temps
  • Josquin des Prés: Mille regrets
  • Giovanni Animucia: Benedetto sia lo giorno
  • Orlando Gibbons: The silver swan
  • Bartók Béla: Ne hagyj itt!
  • Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz
  • Bartók Béla: Bolyongás
  • Kodály Zoltán: Székely keserves
  • Orbán György: Mint mellékdal

A rendezvény a TÁMOP 3.2.4/09/1-KMR-2010-0021 “Az ELTE könyvtár rendszerének komplex fejlesztése a könyvtárhasználat megkönnyítése érdekében” projekt keretében kerül megrendezésre.

Vendég: Györe Balázs, író

Időpont: május 24. 18.30 – 19.30

Helyszín: Egyetemi Könyvtár Díszterem

“Györe Balázs többször leírta és kimondta, ő lényegében nem talál ki semmit, csak a leírással küszködik – szeretne megérteni. Egész felnőtt éltemben ugyanezt gondoltam – mondták is, egyáltalán nem vagyok író, mert a szövegeimben nincsen fikció.

Györe Balázs idézeteket gyűjt, ezt tette édesapja is, csakhogy a fiú fel is használja ezeket az immár kétszeresen fontos, örökölt töredékeket – ez megint közel áll szívemhez, egyrészt, mert sok nagyon is kedves íróm újságkivágásokat, idézeteket gyűjtött szenvedélyesen, másrészt, mert szinte ismeretlen édesapámmal én is majd minden percben együtt vagyok, pedig testileg már régóta nem él.

A férfi apja a gyermek – idézi egy helyen Györe Balázs -, évtizedeken át magamban mondogattam és valóban nagyon megéltem ezt.

Györe Balázs író idén májusban lett hatvan éves – ha jól emlékszem, épp az Európa napon.

Legutóbb ő játszotta egy rögtönzött színdarabban Azraelt, a halál angyalát. A földön feküdtem, ő megállt fölöttem kapucniban, és halkan bemutatkozott.”
(Lábass Endre)

Update: Az előadás elérhető.

A rendezvény a TÁMOP 3.2.4/09/1-KMR-2010-0021 “Az ELTE könyvtár rendszerének komplex fejlesztése a könyvtárhasználat megkönnyítése érdekében” projekt keretében kerül megrendezésre.

Időpont: május 24 – június 28. között keddenként 18.30 – 19.30

Helyszín: Egyetemi Könyvtár Díszterem

Vendégek:

május 24. Györe Balázs, író
május 31. Dr. Szörényi László, irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézet igazgatója
június 7. Bíró Dániel, egyiptológus, műfordító
június 14. Perczel Anna, építész, az Óvás! Egyesület elnöke
június 21. Beer Iván, vallástörténész
június 28. Hadik András, művészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum munkatársa

Lábass Endre festőművész, író a pesti háztetők szerelmeseként a könyvtár kupolájában berendezett műtermében régi “lakója” az Egyetemi Könyvtárnak. A programsorozat keretében tudós és művész barátait kérdezgeti munkásságukról, élményeikről – igazán fontosnak és látszólag jelentéktelennek tűnő dolgokról egyaránt. A személyes hangvételű beszélgetéseknek a könyvtár ma Díszteremként működő egykori olvasóterme nyújt egyidejűleg impozáns és intim közeget.

A rendezvény a TÁMOP 3.2.4/09/1-KMR-2010-0021 “Az ELTE könyvtár rendszerének komplex fejlesztése a könyvtárhasználat megkönnyítése érdekében” projekt keretében kerül megrendezésre.

Az Egyetemi Könyvtár az egész ELTÉ-re kiterjedően, 3 évre előfizette az EndNote bibliográfiakezelő szoftvert.

A telepített EndNote szélesebb körű szolgáltatásokat nyújt, mint a már sokak által használ EndNote Web: teljes szövegű állományok tárolását/kezelését is megoldja, testre szabható formátumokat, on-line kereséseket állíthatunk be.

Az Egyetemi Könyvtár 2011. júniusában és szeptemberében EndNote felhasználói tréningeket tart, amelyre az info@lib.elte.hu e-mailcímen lehet jelentkezni.

A program letöltéséhez IIG-azonosító szükséges, amely az IIG Ügyfélkapun keresztül elektronikusan igényelhető.

Az Egyetemi Könyvtár állománya közel 140 darab új elektronikus könyvvel gyarapodott, amelyeket az egyik legnagyobb tudományos kiadótól, a Wiley-Blackwell-től vásároltunk. A művek a vallás és teológia valamint a történelem témakörét ölelik fel. A szakkönyvek kereshetők az Egyetemi Könyvtár online katalógusában. (Az oldalon Többmezős keresést kell alkalmazni, ahol a Bármelyik mező-be “elektronikus könyv” a kiadóhoz pedig a “Blackwell” szavakat beírva kigyűjthető valamennyi Wiley-Blackwell e-könyv.)

Az Egyetemi Könyvtár Hálózati és módszertani osztálya az egyetem könyvtáraival együttműködve összegyűjtötte az ELTE könyvtári hálózatára vonatkozó statisztikai adatokat. Az adatokat egyrészt a Könyvtári Intézet, másrészt a Hálózati és módszertani osztály által összeállított adatlap alapján gyűjtöttük. Munkánk eredménye, a 2010. évről szóló könyvtári statisztikai adatsor, megtekinthető honlapunkon.

2011. május 4. és október 13. között az Egyetemi Könyvtár Dísztermében “Az ismeretlen Mikes” c. kiállítás látogatható.

A 2011-es év kiemelkedő irodalomtörténeti eseménye Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója. Ebből az alkalomból az MTA Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya átfogó szakmai és művelődési programot dolgozott ki, melynek része az ELTE Egyetemi Könyvtára és az Egri Főegyházmegyei Könyvtár együttműködésének keretében létrejött kettős kiállítás. A kiállítás gondolatát ösztönözte, hogy az Egri Főegyházmegyei Könyvtár őrzi a Törökországi levelek eredeti kéziratát, míg az első Mikes-fordítás, Az ifjak kalauza egyik szerzői kézirata az ELTE Egyetemi Könyvtárában található.

A kiállítás tanúsítja, hogy a korai felvilágosodás magyar irodalmának egyik fő műve elválaszthatatlan részét alkotja az európai irodalmi örökségnek, s hogy a fordítások ebben az időszakban nélkülözhetetlen részei az írói életműveknek. A bemutatott művek és dokumentumok segítik megérteni a folyamatot, melynek során Mikes a jezsuita oktatás keretében elsajátított retorikai ismeretekre építve, hazájától távol élve kreatív módon asszimilálta és egyéni módon fejlesztette tovább a gáláns francia levélkultúrát. Egyben magyarázatot adnak arra is, hogy bár Mikes több mint kétszáz éve foglalkoztatja a költőket, írókat és az irodalomtörténészeket, életműve és személyisége ma is megoldatlan kérdések sorát veti fel.